Bőrférgesség, szívférgesség
Új betegségnek számít, de már eléggé elterjedt Budapesten is a bőrférgesség. Szúnyogok terjesztik, bőrviszketést, illetve bőr alatti csomókat okoz, a csomókban van a kifejlett féreg. Hagyományos féreghajtókkal nem pusztíthatók el, csak sebészetileg távolíthatók el. A féreg lárváit lehet kimutatni a vérből. Emberre is átvihetik a betegséget a szúnyogok, de szerencsére azért az emberi megbetegedés ritka.
Halálos betegséget okoz a szívférgesség, melyet szintén szúnyog terjeszt. Magyarország déli megyéiben, illetve folyóink, tavaink környékén gyakori (“szívféreg térképet” itt találnak). A fertőzöttséget vérből lehet kimutatni.
Részleteket itt (“A Zállatorvos” kisfilmje), illetve itt találhatnak
Mit tehet Ön a bőrféreg és a szívféreg fertőzés megelőzés érdkében?
Fertőződött-e már egyáltalán kedvence?
Teendők:
1. vizsgáltatni, hogy nem fertőződött-e kutyája bőrféreggel vagy szívféreggel:
az állatorvos vért vesz a kutyából, és
a, mikroszkóp alatt nézi a friss vért, mozognak-e benne lárvák (natív vércsepp vizsgálat, mikrofilária kimutatás)
b, 1-2 ml vért vizsgál (ülepítéssel és lárvafestéssel (Knott-teszt))
c, 1 csepp vér szerológia vizsgálatát végzi (szívvéreg specifikus “Elisa”teszt)
2. megelőzés
a, speciális hatóanyagot tartalmazó lárvaölö hatású tablettával vagybőrre csőpögtető szerekkel,
b, szúnyogriasztó nyakörvvel vagy bőrre csőpögtető szerek használatával.
Javaslatunk:
1. tavasszal, szúnyogszezon kezdete előtt ellenőriztesse kutyája vérét, hogy nem fertőzött- e.
2. Ha negatív a kutyájának a vére, akkor késő őszig folyamatos megelőző kezelés szükséges. A megelőző kezelés súlyos rosszullétet okozhat, ha féreglárvák hemzsegnek a kutyája vérében (ezért kell előtte a vérvizsgálat)!
A vérvizsgálatot helyben végezzük, mindhárom vizsgálat elvégzése javasolt (natív vércsepp, Knott teszt, Elisa teszt (erdménye megvárható). Szakmailag helyesen csak a két egymás után, legalább fél éves időközzel végzett kettős negatív teszt esetén lehet kimondani az állatról, hogy nem szívférges.
3. Ha a vérvizsgálat során lárvákat találunk, kiderítjük, hogy szívféreg, vagy bőrféreg fertőzöttséggel állunk-e szemben, majd haladéktalanul megkezdjük a speciális kezelést.
Vérvizsgálathoz időpontot és a megelőző gyógyszerekről információt telefonon , vagy email-ben lehet kérni.
Bélférgek elleni kezelések
A bélféreg elleni kezeléseket 2 hetes korban szükséges elkezdeni, majd 2 hetente kell 3 alkalommal ismételni, utána havonta, illetve 6 hónapos kortól negyedévente.
Felnőtt kutyánál és macskáknál negyedévente ajánlott, ( évente egyszer, a veszettség oltással egyidőben pedig kötelező is kutyák esetében.)
A férgek általában az emberre is veszélyesek, különösen gyermekekre!
Külön féreghajtást kell végezni, ha kedvencük bolhás volt, hiszen a bolha az egyik galandféreg-faj terjesztője.
Részletesen a férgekről:
Férgek, peték, lárvák: csak a kedvencemre vagy Önre is veszélyesek?
Gyakoribbak, mint hinné!
A kutya és a macska leggyakoribb belső élosködői a bélcsatorna különbözo szakaszaiban telepednek meg. A fertőzött állatok rendszeres féreg- és peteürítése veszélyt jelent a többi állat egészségére, valamint emberi betegségek kockázatát is hordozza. Az, hogy ön nem lát férget kedvence bélsarában, még nem jelenti azt, hogy az állata nem is férges! A fertőzött állatok bélsarával jelentos mennyiségű kifejlett féreg és fertőzőképes pete (pl. az orsóférgeknél 200.000 pete naponta!) ürül.
Forduljon állatorvosához!
Fontos tudni, hogy a férges kutya, illetve macska rendszerint nem mutat tüneteket. A fiatal és legyengült állatok azonban súlyosan megbetegedhetnek. Kedvenceink fertőződésének a féreg fajától függoen különféle módjai ismertek: közvetlenül petével, illetve lárvával szájon át, köztigazda állatok (egér, bolha, madarak, nyers hús) elfogyasztásával, a születés előtt az anyaméhben, a szoptatás során az anyatejjel, ritkán bőrön át. Mi, emberek, szájon át, ritkábban bőrön keresztül fertőződhetünk. Gondoljon csak arra, hányszor szól rá a kisgyermekére, hogy ne vegyen mindent a szájába, ne puszilgassa se a kutyát, se a macskát, mossa meg a kezét!
Emlékezzen vissza, hányszor fordult már meg a fejében, hogy vajon merre jár a cicája és mit eszik, amikor éppen nincs szem előtt? Hányszor szidta meg a kutyáját, mert valamibe, esetleg más állat ürülékébe belekóstolt az utcán? Az alábbiakban röviden áttekintjük a kutya és a macska legfontosabb férgeit.
Galandférgesség
A húsevők vékonybelében élősködő kifejlett galandférgek súlyos fertőzöttség esetén is csak elvétve okoznak tüneteket kedvenceinkben. Ugyanakkor, az uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) féreg esetében a féregrészek aktívan kivándorolhatnak a végbélnyíláson át, amely viszketést okoz: ez lehet a kutyák „szánkázásának” egyik oka. A kutyák és a macskák a bolhák szétrágásával fertőződnek ezzel a galandférggelel (a bolha testében van a galandféreg előalakja), ezért is fontos kedvenceink rendszeres bolhátlanítása. Az ember vékonybelében is megetepedik , ha a szétrágott bolha az állat simogatása utján az ember kezére tapad, majd onnan a szájába jut.
Az ember egészsége szempontjából a legjelentősebb és az egyik legnehezebben kiirtható galandféreg faj az Echinococcus granulosus. A kifejlett, kb. 3-6 mm hosszú féreg a kutyafélék vékonybelében élősködik. A kutyák nyers hústól és belsőségtől fertőződnek meg. A külvilágba került peték az emberben is képesek továbbfejlődni; a lenyelt petékből kikelt lárvák áthatolnak a bélfalon, és a keringéssel a májba, a tüdőbe, az agyba és a vesébe is eljuthatnak. Az életképes lárvák nagy, folyadékkal telt hólyagokat hoznak létre, amelyek éveken át lassan növekednek, majd a fertőzött szerv összenyomásával különböző tüneteket, sőt akár halált is okozhatnak. Hasonló kórképet idézhetnek elő emberekben az Echinococcus multilocularis lárvái, amelyek rókák, macskák és kutyák közvetítésével kerülhetnek kapcsolatba velünk.
Tájékoztató kisfilmet az ubokamagképű galandféregröl itt találhatnak. Jó szívvel ajánljuk!
Orsóférgek
Súlyos fertőzöttség esetén, kutya- és macskakölyköknél nem ritkán acetonszagú lehelet, „pókhas”, idegrendszeri tünetek (remegés, eszméletvesztés), tüdőgyulladás is megfigyelhető.
Az emberben a vándorló lárvák okozhatnak betegséget (ún. larva migrans visceralis). Igen elterjedt, általában a 2-4 éves gyermekek (higiénia hiánya!) fertőzöttsége, de idősebb korban is előfordulhat.
A szájon át felvett peték az emberi bélcsatornában lárvák kelnek ki. A kiszabadult lárvák áthatolnak a bélfalon és a vérkeringésbe jutva szétszóródnak a szervezetben. Vándorlásuk során roncsolják, pusztítják a szöveteket. Eljuthatnak pl. a tüdobe és ott ún. terápiarezisztens ( az általában használt gyógyszerekre nem javuló) köhögést okozhatnak. A szemfenéken retinakárosodást, így látászavart, sot, akár vakságot idézhetnek elo. Az embereknél a hagyományos féreghajtó a vándorló orsóférgek ellen hatástalan.
Tájékoztató kisfilmet az orsóférgességröl itt találhatnak. Jó szívvel ajánljuk!
Kampósférgek
Nagyfokú fertozöttség esetén emésztőszervi tüneteket, sot komoly vérveszteséget is okozhatnak kedvenceinkben. Bennünk, emberekben, kellemetlen bortüneteket: bőrpírt, viszketést, kiütést idézhetnek elő (ún. larva migrans cutana).
Ostorférgek
Ugyan ránk, emberekre nézve nem veszélyesek, de kutyáinkban igen gyakoriak, legtöbbször lefogyást, váltakozó hasmenést okoznak.
Mit tehet Ön?
Megelozés:
– ne etesse kedvencét nyers hússal, zsigerekkel
– ügyeljen a személyi higiéniára (rendszeres és alapos kézmosás, zöldségek és gyümölcsök megmosása)
– bolhátlanítsa kedvencét rendszeresen!
– Féregtelenítse kedvencét rendszeresen (3 havonta)!
További információ itt olvasható a “tudástár” feliratnál.